Flying-Money-Hundred-Dollar-Bill

A klíma-hisztéria vajákosai 2. rész (kiegészítéssel)

„Ha így folytatjuk tovább és nem alkalmazunk még időben szigorú megelőző rendszabályokat, akkor várhatóan 2000 előtt világszerte éhínséget, káoszt, háborúkat és százezrek halálát okozza majd a Föld kihűlése” – írta 1976-ban Lowell Ponte, amerikai író, publicista (The Cooling), amit a nemzetközi sajtó hálásan átvett.

Mi történt azóta? Mi változott meg olyan hirtelen, hogy számtalan nemzetközileg elismert tudós ezer és ezer vizsgálatára támaszkodó ténye, miszerint a Föld egy újabb jégkorszak felé közeledik, ami nem zár ki ideiglenes melegebb klimatikus időszakokat és ezek a korszakok nem egy emberöltő, ám millió évek dimenzióját jelentik elsősorban a naptevékenységgel összefüggésben, az szinte egyik napról a másikra elvesztette hitelét? „Cherchez la femme” – keresd a nőt, mondja a francia. Keresd a pénzt – mondhatnánk, amikor klíma-hisztéria hátterét vizsgáljuk.

Hallotta már valaki Maurice Strong (1929-2015) nevét? Nem csoda, ha nem, holott a világ egyik legbefolyásosabb embere volt életében. Kanadai milliárdos, hatalmas vállalatok igazgatói tanácsának tagja, különböző ENSZ szervezetek, konferenciák elnöke, vagy elnökségi tagja, Kofi Annan főtanácsadója és majdnem ENSZ főtitkár is, ha… De vegyük sorjába! Minden csalásnak megvannak a háttéremberei, akik adott esetben akár egy XIX. századi téveszmét is képesek felhasználni a szinte korlátlan pénz-nyomtatás lehetőségének érdekében. Ötletként az egyébként kiváló svéd tudós, Svante Arrhenius téves feltételezése az üvegház effektusról szolgált, amit a beavatott szűk körön kívül senki nem ismert volna. Ha ezt a tézist egy befolyásos, a legfontosabb nemzetközi szervezetben és a legnagyobb konszerneknél bejáratos, exkluzív kapcsolatokkal rendelkező személy, Maurice Strong nem karolja fel és szívós munkával (illetve ki tudja hogyan?) meg nem győz mérvadó politikusokat, nemzetközileg releváns médiákat, valamint egyes tudományos szervezetek grémiumait is az elmélet/feltételezés egyedüli és kizárólagos helyességéről.

Maurice „Mo” Strong, ahogy a munkatársai az egykori kínai pártelnök Mao Ce Tung (mai átírásban Mao Zedong) nevére asszociálva hívták, nem csak a korábbi kanadai miniszterelnök, a mostani apja, Trudeau kabinettjét állította gyakorlatilag össze, hanem az ENSZ minden egyes, a környezettel foglalkozó konferenciáját is szervezte, vezette. Nem azért választották erre a posztra, mert annyira kitűnt volna olajfeldolgozó cégek elnökeként, mint környezetvédelmi aktivista, hanem a kapcsolatai voltak lényegesek a nemzetközi ágendák szempontjából. Gyakorlatilag neki köszönhető a Kyoto-Egyezmény legfontosabb eredménye, a széndioxid kibocsátáshoz kötődö kötvényekkel való nemzetközi kereskedelem létrehozása, ami valamikor a világ legnagyobb csalásaként fog a történelemkönyvekbe bevonulni. Strong, aki Mao Kínáját tekintette példaképének és mindkét Koreában is jó kapcsolatai voltak, valamint egy világvallás megteremtésére törekedett, olyan rendszert hozott létre a modernizált bűnbocsánat adásvételével, amely eddig példa nélküli az emberiség történelmében. Ezzel az üzlettel szinte minden résztvevő jól jár, kivéve az egyszerű polgárokat, fogyasztókat és a kisvállalkozásokat, azaz az emberiség többségét. Tulajdonképpen neki, mint abszolút favorit, kellett volna Kofi Annan posztját megörökölnie, ha nem keveredik bele egy homályos ügybe, az ENSZ és Irak közötti „Élelmiszer olajért” program miatt. Az FBI nyomozása elől menekült 2005-ben Pekingbe, ahol egy évig kivárta, míg a hullámok elcsitultak. Itt sem maradt tétlen és jó barátjával, George Sorossal, pár száz millió dollárt invesztáltak egy Chery nevű, verhetetlenül olcsó, kínai kis autónak az USA-ba való exportjába. A baj csak ott volt, hogy ez a márka a General Motors/Daewoo egyik modelljének lekoppintott változata volt, aminek aztán kínos pereskedés lett a vége. Annyi befolyása azonban még megmaradt, hogy egy általa preferált, addig szinte ismeretlen koreai politikus kerülhessen be az ENSZ főtitkári székébe.

Ebben az időszakban már működött a CO2 kötvények kereskedelme, de még nem az elképzelt haszonnal. Leegyszerűsítve a lényeget:  a nagy mennyiségben károsnak tekintett gázokat kibocsátó cégek megvehetik egy bizonyos összegért a jó lelkiismeretüket, tehát a kötvényt, majd változatlanul annyit füstölnek a levegőbe, mint korábban. Az extra költséget természetesen áthárítják a fogyasztókra. A környezetbarátnak kikiáltott tevékenységek viszont kapnak egy pozitív kötvényt (provízióért persze), amit el lehet adni a rossz fiúknak (szintén provízióért), megkönnyíteni azok lelkiismeretét. Erre meg kellett szervezni az infrastruktúrákat is, mint a kötvények börzéjét, valamint különböző hedge fonds jellegű cégek érdekeltségét is. A leghíresebb a Chicago Climate Exchange volt, amelynek elnöki tanácsában – egészen véletlenül – Maurice Strong is helyet kapott és amelyről a hatalmas, de valódi következmények nélküli botrányban (2010-ben) kiderült a dollár milliárdok magán zsebekbe való átirányítása. Ezt az állítólagosan privát kézben lévő egyletet jelentősen befolyásolta egy Al Gore nevű úriember, valamint Barack Hussein Obama, akkor még amerikai elnök, mindketten prominens misszionáriusai „Az emberiség által okozott klímaváltozás, valamint a széndioxid (állítólagos) káros hatása a Föld légkörére” nevű dogmának. Túl nagy halakról volt szó tehát, hogy bármilyen nagyobb konzekvenciája lehetett volna a Chicago Climate Exchange bedőlésének.

Al Gore, aki nem csak könyvet íratott és filmet készíttetett a szerinte legkésőbb 2014-ben bekövetkező klimatikus Apokalipszisről, valójában egy saját széndioxid kötvényeket áruló céggel is rendelkezik. Valamint a már említett George Soros bizalmát is élvezi, aki néhány száz millió dollárral segítette Gore propagandáját, ill. cégét. Nos, Bill Clinton, egykori amerikai elnök helyettese, Al Gore, saját magát is kivonja a rossz lelkiismeret alól, amikor házának egy amerikai kisváros energiafogyasztásához hasonlítható pazarlását a saját cégénél kiváltott CO2 certifikátokkal mentesíti. Akkor ezek szerint minden rendben van? Aki nagyon gazdag, vagy amelyik konszern megengedheti magának, az megveszi a megüdvözülést, amit egyébként az egyszerű polgárok, akik közlekednek, fűtenek, főznek, illetve a kisebb vállalkozások, amelyeknek ilyesmire nincs pénzük, de a megdrágult energiára, nyersanyagokra szükségük van, fizetnek nekik?

A fordulópont 2007-ben volt, amikor elkezdték kvázi üldözni az akkor még globális felmelegedésként deklarált klíma-hitvallás ellen fellépő tudósokat, óceánológusokat, fizikusokat, akik kétségbe vonták az ENSZ IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) riportjait, amelyek elsősorban számítógépes szimulációkon alapulnak, ráadásul – immáron bebizonyítottan – helytelen kiindulási adatokat használva és nem figyelembe véve a világ klímáját erősen befolyásoló levegő víztartalmat, mint – a szerintük – kiszámíthatatlanul viselkedő tényezőt, illetve a naptevékenység és kozmikus sugárzás okozta változásokat. Ezek a renitens tudósok, világszerte 10 és 10 ezren, örülhetnek, ha csak a kutatási pénzeiket csökkentik le, vonják el tőlük, vagy látványosan kigúnyolják őket, mint az „olajipar bérenceit” (aki valójában Maurice Strong volt!). Rosszabb esetben halálos fenyegetéseket kapnak, ami azóta többjüket a klímával kapcsolatos kutatásaik feladására, de legalább nem a dogmával való megalkuvásra késztetett.

Az évek folyamán kialakult egy klíma-arisztokrácia, amely vándorcirkuszként járja a világot, konferenciáról konferenciára lihegve, többnyire magánrepülőgéppel, a földön luxus limuzinokkal közlekedve konzultál arról, hogy az egyszerű nép hogyan korlátozza saját energiafogyasztását, milyen külön adókat, újabb tiltásokat lehetne a kárukra bevezetni. Legutóbb 1700 magánrepülőgép érkezett a svájci Davos-ban megtartott világgazdasági konferenciára, ami nagyrészt a klímaváltozás kezelését taglalta.

A következő és egyben utolsó részben megtudhatjuk, mennyit is érnek valójában az ú. n. klíma egyezmények.

Szerző: HeroesNeverDie

Megjelent: polgarpoltal.hu

Admin: Mindenképpen meg kell említenünk: Miskolczi Ferenc professzor, aki több éven keresztül a NASA -nál kutatott, szintén a “tudományos” körök üldöztetésében részesül! Ö és nemzetközi csapata mérésekkel és számításokkal igazolta, hogy Földünkre belépő hőmennyiség és az bolygónkról kisugárzott hőmennyiség éves viszonylatban egyensúlyban van. Tehát: megalapozatlan az az állítás, amely szerint a klímaváltozás oka az, hogy a bolygó kevesebb energiát sugároz ki, mint amennyit a napsugárzásból elnyel. Miskolczi Ferenc elméletéből az is kiderül, hogy a széndioxid koncentráció növekedése nem okozhatja az üvegházhatás növekedését, hiszen az üvegházhatás csökkent, miközben több lett a levegőben a széndioxid! Illetve: az üvegházhatás növekedése nem okozhatja a felszíni hőmérséklet növekedését, hiszen, miközben a felszíni hőmérséklet növekedett, kisebb lett az üvegházhatás. Miskolczi Ferenc elméletéről itt lehet olvasni!

Miskolczi elméletét az MTA megbízásából Zágoni Miklós vizsgálta, de nem talált abban hibát! Ennek ellenére értékelésében Ö nem mert szembehelyezkedni a klíma-lobbival!

Magyarországon a klíma-lobbi egyik legelismertebb zászlóvivője Haszpra László. Szerintem a Magyar Tudomány 2012 évi számában önellentmondásba keveredik akkor, mikor a következőket írja: “Kivételt képez az 1991–1992-es időszak, amikor a Pinatubo-vulkán kitörése átmeneti lehűlést okozott, elsősorban az északi félgömbön. Ez az alacsonyabb hőmérséklet valamelyest visszafogta a növényi és talaj-respirációt, ami az ekkoriban éppen fennálló El Niño jelenség ellenére fékezte a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedését.” Vagyis arról van szó, hogy a Pinatubo vulkán (Fülöp szigetek) kitörésekor a légkörbe (mintegy 30 km magasságba) kerülő hatalmas mennyiségű vulkáni hamu, és kb.20 millió tonnányi kén-dioxid, a bolygó északi felének mintegy 0,5 C°-al történő lehülését eredményezte, melynek következtében a talaj közelében – a légkörben mért – széndioxid koncentráció is csökkent átmenetileg. Azaz, ha csökken a légkör hőmérséklete: a mérhető széndioxid is csökken, ha növekszik a légkör hőmérséklete: a széndioxid mennyisége is nő a talaj közeli légkörben! Vagyis nem arról van szó, hogy a növekvő széndioxid tartalom okozza a légkörünk felmelegedését! Haszpra úr “beismerő vallomásához” tegyük még hozzá, hogy a vulkánok szén-dioxidot is szoktak a levegőbe “küldeni” és bizonyára megtette ezt (is) a Pinatubo vulkán, de a talaj közelében mért széndioxid tartalom ennek ellenére is csökkent!

Álláspontunk szerint azt kellene már végre kutatni, hogy a Föld légköre valójában mitől melegszik (átmenetileg)!!! Talán nem is nagyon kellene azt nagyon keresni, mindössze abba kellene hagyni az ionoszféra nagy frekvenciával történő “bombázását”, vagyis betiltani az összes HAARP rendszerű, időjárás-módosító és földrengéseket előidéző berendezés működését, és bolygónk “meggyógyítja” önmagát! Lehet, Földünk megteszi ezt akkor is, ha a katonai eszközök tovább működnek, hiszen ma már arról is hallani, hogy mini jégkorszak köszönt be hamarosan! Ha így lesz, a bíróságnak fel kell menteni a széndioxid nevű vádlottat! Annál is inkább, mert gyógyít is! Lásd.: mofetta!

1 hozzászólás “A klíma-hisztéria vajákosai 2. rész (kiegészítéssel)

  1. Kedves Team, köszönöm a cikkem megjelentetését, valamint a múltkori malheur kijavítását. Figyelmesen olvastam Miskolczi professzor úr tevékenységével kapcsolatos kiegészítésüket, ami úgy érzem rendkivül érdekes és tanulságos.

    A HAARP rendszerrel kapcsolatban úgy látszik, hogy az inkább a lokális időjárásra hat, kevésbé a klímára, viszont az emberekben valóban azt az érzést keltheti, hogy az időjárás “megbolondult” és ezért jobban elhiszik a klíma-hoaxot.

    Üdvözlettel:

    HeroesNeverDie

Minden vélemény számít!