Digimax A50 / KENOX Q2

Felejtésre ítélt múltunk: Az Árpád-vonal.

A magyar hadmérnöki tudomány legdicsőbb alkotása, a Kárpátok vonulatában mintegy 650 km hosszúságban kiépített erődítményrendszer: az Árpád-vonal! A zseniálisan kialakított, védelmicélokat szolgáló létesítményrendszer kiépítésénél és elhelyezésénél, a magyar hadmérnökök ötvözték mindazokat a tapasztalatokat, amiket más erődöknél szereztek, a terepadottságokkal. Nagyfokú tudásuk egy bevehetetlen erődítményrendszert eredményezett!

 

1938 novemberében a Felvidék mintegy 12000 km2 része, az első bécsi döntés értelmében visszakerült oda, ahova mindig is tartozott: Magyarországhoz. Négy hónap múlva elfoglaltuk a szovjet hátszéllel kikiáltott Ruszinföldet is, így Kárpátalja tekintetében visszaállt a történelmi magyar határ. Hazánk a második bécsi döntés (1940) következtében visszakapta Észak Erdélyt, benne Székelyföldet, így a szűkebb értelemben vett Keleti-Kárpátok nagyobb része, és az Erdős-Kárpátok az anyaországhoz került vissza.

Bécsi döntések térkép

    Magyarország határai a Bécsi döntések után, 1945 előtt

 

Digimax A50 / KENOX Q2

A sokszor meggyalázott emlékmű a Vereckei hágón, az ezeréves határon.

Mivel a Szovjetunió már 1940 júniusában megszállta Moldovát, a magyar hadvezetés a szovjet fenyegetettség hatására megkezdte, a már Hazánkhoz tartozó Kárpátokban, az Árpád-vonal kiépítését. A magyar hadmérnökök tanulmányozták a szerte Európában elhelyezkedő erődöket és arra következtetésre jutottak, hogy azok nem képesek a megfelelő védelemre, ezért a környezeti adottságok maximális kihasználásával a maga nemében páratlan védőműveket hoztak létre az ezeréves határok mentén, a Kárpátok völgyeiben!

A magas hegyek és szűk völgyek, bennük gyors folyású folyókkal, patakokkal, nagyon megnehezítik a támadó erők szabad mozgását, miközben a védők nincsenek annyira kitéve egy modern hadsereg létszámbeli, technikai és légi fölényének. Tulajdonképpen egy viszonylag kis létszámú védősereg, a sokszoros túlerőben lévő ellenséggel is eséllyel tudja felvenni a harcot. Egyetlen hátrány, hogy a védők utánpótlása csak a völgyekben futó utakon keresztül megoldható, mely a korabeli légierő által ugyan támadható, viszont a magas hegyek a repülőgépről történő pontos célzást akadályozzák.

Magyarország, az 1941.06.22. –én a Szovjetunió ellen megindult német támadás után, június 27. –én üzen hadat a szovjetnek. A kezdeti sikerek után egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a visszavonulás miatt Hazánk is ki lesz téve a Vörös Hadsereg célpontjának, ezért a magyar hadvezetés további két védővonal kialakítását tervezi, miközben tovább folyik az Árpád- vonal kiépítése.

A magyar határ előtt 25 – 40 kilométerrel a Hunyadi állás fő feladata a támadó erők szétszórása, és a lehető legnagyobb pusztítása úgy az ellenség technikai eszközeinek, mint az élőerőknek. A Hunyadi állás mögött közvetlenül az ezeréves határon kialakított Szent László-állásnak hasonló feladata volt: a völgyekben, hágókon érkező idegen erők gyérítése, a támadó hadsereg újraszervezésre késztetése. A Szent László-állást az idő rövidsége miatt nem sikerült a tervezett mértékben kiépíteni, viszont az Árpád-vonal létesítményei elkészülnek!

Kárpátaljai utazásom során, volt szerencsém látni az Árpád-vonal erődítményeinek egyik elemét. A 80-100 cm vastag vasbeton építmények még a mai napig is állnak és dacolnak az időjárás viszontagságaival. A harcállások még 70 évvel a háború után is viszonylag jó állapotban vannak, de látható még a futó- és lövészárkok nyomvonala is, igaz azokat már nagyrészt betemette a hegyekből lezúduló vízzel érkező föld.

 

Digimax A50 / KENOX Q2

Digimax A50 / KENOX Q2

Erődítmény kívülről és belülről

A vasbeton erődítmények sora, két völgyet zár le oly módon, hogy a folyó két partján elhelyezett állások egymást fedezik, miközben a szemközti völgyekből kitörő ellenségre pontos tűzcsapásokat tudnak mérni. A folyóban a mai napig láthatók az ott elszórt háromszög alakú vasbeton harckocsiakadályok egy része. Megítélésem szerint a támadó ellenségre szinte megoldhatatlan feladat vár, ha ott át akartak volna törni! A minden valószínűség szerint a kilőtt páncélos ék, már önmaga is akadályozná az előrehaladást, miközben a hegyivadász egységeknek kifogástalan, és szinte mozdulatlan célpontot nyújtott volna a völgyekben rekedt ellenség. A támadók légi támogatása az erődítmény elfoglalására, a korabeli technikai eszközökkel szinte kizárható, hiszen nagy magasságból végrehajtott légitámadás valószínűleg eredménytelen lett volna, a völgyön keresztül érkező, alacsonyan szálló repülők között pedig, már néhány légvédelmi üteg, továbbá a géppuskák is iszonyatos pusztítást tudtak volna véghezvinni! Szerintem nem túlzás, hogy az erődítmény az akkori technikával bevehetetlen!

Nem csoda, hogy a Vörös Hadsereg mindössze talán három ízben tett kísérletet az Árpád-vonal áttörésére, minden esetben eredménytelenül. A kiépített magyar erődítményrendszer vesztét végül is a román árulás okozta, hiszen azt délről megkerülve a szovjet csapatok benyomultak Magyarország területére és az ott elhelyezkedő csapatainkat bekerítés fenyegette, ezért került sor az Árpád-vonal harc nélküli feladására.

Véleményem szerint maga az Árpád-vonal léte lehetőséget biztosított volna arra, hogy a Szovjetunióval közvetlen tárgyalásokat kezdeményezzünk Hazánk háborúból történő kilépéséről. Horthy Miklós történelmi hibája, hogy erre nem került sor! Így Magyarországot nem csak a szovjet-, hanem még a román haderő is megszállta, értelmetlen halált, mérhetetlen nyomort és sok-sok kínt hozva magával!

Az Árpád-vonal erődítményei, a magyar hadmérnöki tudomány ma is álló emlékei, melyre mi is büszkék lehetünk!

Madarász László

Minden vélemény számít!