Pula amfiteátrum

Horvátország a gazdasági összeomlás küszöbén?

Augusztus utolsó hetét a horvát tengerparton, az Isztrián, Pula körzetében töltöttük.  Tapasztalatainkat az alábbiakban kísérlem meg összefoglalni:

 

Az Isztria már hosszú évek óta az olaszok és szlovénok kedvelt nyaralóhelye – mára már leginkább csak volt – ezért az ottani árak valamivel mindig is magasabbak voltak a dalmát áraknál. Ami jelenleg jellemzi feltehetően egész Horvátországot, az a szabad rablás! Éppen ezért már alig találkozni a félszigeten olaszokkal, szlovénekkel, helyüket főleg német és cseh turisták vették át, de ők is tele vannak panasszal! Elmondásuk szerint soha többet nem jönnek Horvátországba, sőt ismerőseiket is lebeszélik erről, hiszen ott csak palira veszik őket azzal, hogy az árak az egekben vannak, szolgáltatás meg gyakorlatilag semmi! És mit ne mondjak, teljesen igazuk van!

Nézzük miről is van szó:

Ott tartózkodásunk idején 46.- Ft volt egy kuna, 1 Euró 7,3 kunát ért (hivatalosan, de 1:7 arányban fogadták el). A horvát üzletláncban – a Konzumban – alig-alig vannak feltüntetve a fogyasztói árak, de legalább van árleellenőrző készülék. A kisebb boltokban szinte csak a szeszes italoknál írják ki az árakat, a többiért annyit számítanak fel a pénztárnál szerintem, amennyit éppen akarnak! Néhány példa: Egy másfél literes ásványvíz: 8 – 10 kuna, 2 literes Ozujsko sör 27,9 kuna, fél kiló kenyér 11 – 12 kuna, 2,8% tej 6,99 kuna, ugyanabban az üzletben, egy héten belül.

Egymás közelében található két strand – az egyik kb. 100 méter, a másik kb. 300 méter hosszú, tömve nyaralókkal – főleg német anyanyelvűekkel -, de a környező vendéglátóhelyek konganak az ürességtől! Ott bármelyik napszakban válogathatsz a szabad asztalokból. Az itteni árakról: két pizza, egy másfél literes ásványvíz, egy korsó sör és egy 0,3 literes üdítőért 175 kunát, azaz 8000.- Ft.-ot fizettem. Mindezért cserébe legalább fél órát várhatsz csak arra, hogy felvegyék a rendelést, miközben alig van vendégük! Ugyan a strandokon rengeteg a 14 év alatti gyerek, a fagylaltozónál nincsenek sorok, mint a Balatonnál, de vevő is negyedóránként mindössze egy, ha akad! Nem csoda, egy gombóc fagyi 10.- kuna, azaz 1,36 Euro. (Összehasonlításként: Düsseldorfban 1,1 – 1,3 Euro között mozog egy gombóc ára, mely még ráadásul jóval nagyobb is a horvátnál.) A kb. 2 méter mély vízben van a gyerekeknek egy felfújható kb. 80 – 100 négyzetméter alapterületű ugráló-vár, fél órára 50.- Kunáért! Persze azon legfeljebb őt – hat gyerek, ha játszik a déli órákban, egyébként senki! A partról nem lehet belátni az ugráló-vár teljes területét, de ott felügyelő nincs – csak a parton az „eladó” -, vagyis bárki bármikor a mély vízbe eshet! Tehát pénzedért cserébe semmilyen szolgáltatást sem kapsz, azaz, ha befizetsz, te kockáztatod utódod életét. A strandon két masszőr „tevékenykedik” egy-egy sátor alatt. Egy óráért 50 Eurót (nem elírás: Eurót!) kérnek el. Csoda, ha legfeljebb két vendégük van egész nap? Az árak sem a büfénél, sem a strandcikket árusító bolt-félénél nincsenek kiírva! Ha többször jársz arra hallod, hogy ugyanarra a labdára többféle ár is elhangzik az eladó szájából, attól függően, milyen nyelven beszél a potenciális vevő! (Egy 5-600 Ft értékű kisméretű labda ára: 50 – 60 kuna, attól függően ki szeretné azt megvásárolni.) Persze itt sincs tolongás, csak néha-néha téved oda valaki. Feltételezem, az elárusítóhelyek dolgozóit nem, vagy csak látszólag fizetik meg a tulajdonosok, ezért azok keresménye attól függ, mennyire tudják átverni a turistát! Párom is „próbálkozott” csakis kíváncsiságból, végül már utána szóltak: „40 Kuna”. Az eredetileg 60 kunás labda!

Az átvágás magasiskolája, hogy leginkább a környező strandokon szerzik a balekokat, a másnap Pulából induló hajókirándulásra, azzal hitegetve a gyanútlan szülőket, hogy a delfinek megtekintése az úti cél! Miközben elvileg köztudottnak kellene lenni, hogy az Adrián már évtizedek óta nincs delfin! (Az idén júliusban láttak nagyon hosszú idő óta először egy delfincsapatot, azt is a Kornati szigetek közelében, melyek Pulától – a tengeren mérve – kb. 150 km –re dél-délkeletre fekszenek!) Azt viszont látni kellene, milyen hajókkal viszik ki a jónépet a nyílt tengerre! Többnyire azok a Balatonon sem kapnának közlekedési engedélyt, nem beszélve arról, hogy a nagyobb profit reményében már eleve túlterhelve futnak ki a kikötőből és még ülőhely sem jut mindenkinek! Az utasok nagyobb része: gyerek! Mivel látatlanban  kifizettették a személyenként 200 kunába kerülő „hajóútra” az előleget – gyereknek fele a költség -, nagyon sokan bevállalják ezt a kirándulást még ilyen körülmények között is, kizárólag a csöppségek kedvéért. A partra visszaérve, a kicsik pityergése közben persze megy a reklamáció! Mint hallom, a háromórás hajóút abból állt, hogy kifut a lélekvesztő a nyílt tengerre, ott megáll és várják a delfineket, közben az utasok megeszik a halat, vagy csirkét, amit úgy odalöknek elé, majd visszaindulnak a kikötőbe. Kiszállás után sokan követelik vissza az út árának felét, de a tulaj elintézi ezt azzal: „Mehetnek a rendőrségre! Tegnap voltak delfinek.” Persze! És lesznek holnap és holnapután is… Pontosabban addig, míg balek lesz a világon! Főleg a németek mondják a magukét már a parton, és hangoztatják: soha többet be nem teszik a lábukat Horvátországba, mert itt csak az átverés megy. Tulajdonképpen igazuk is van! (Aki nem hiszi az elmondottakat, tegyen egy sétát este fél nyolc és kilenc között az amfiteátrum előtti elég hosszú kikötőrészen, és álljon meg, a már a kikötni szándékozó „hajók” közelében! Az egyik „hajó” nevét leírom: „Emilio”.)

Mint arra talán még sokan emlékezhetnek, jó pár évvel ezelőtt ugyanez történt a Balatonnál! Ott is elszabadult a pofátlan rablás, mire a következő évben kiürült a magyar tenger, mert olcsóbb volt Horvátországban eltölteni egy-két hetet, mint itthon a legnagyobb tavunk mellett! Most a horvátok járnak majd ugyanígy, azzal a különbséggel, hogy gazdaságuk ezerszer jobban függ a külföldi turizmustól, és ezt nem fogja tudni elviselni az ország!

A horvát GDP mintegy 20%-a a turizmusból származik! Ha ez lecsökken akár csak 5%-ot, az ország gazdasága bajba kerül! Nem adok a horvátoknak 2 – 3 évnél többet, és be fognak fuccsolni, ha elüldözik a nyaralókat, pontosabban, ha így folytatják! Már most lehet látni, az apartmanok 20-30%-a üres. A főszezonban! Tudomásul kellene venniük, hogy leginkább a németek nem mennek abba az országba, ahol kevesebbet ér a pénzük, mint otthon, nem mennek oda, ahol szolgáltatásról nem lehet beszélni, vagy ahol csak átverik őket! És ez egyre inkább igaz az euro övezet valamennyi lakosára, nem csak a németekre! Ezért csökkenhetett le jócskán az olasz és szlovén turisták száma is, holott még 10 – 15 éve velük volt tele az Isztria! További gondokat fog jelenteni az autópályákon, az Ucka alagútnál, Krk hídjánál, stb. elhelyezett fizetős kapuk várható megszüntetése, mert ezek hosszútávon nem tarthatók fent, ugyanis több órával teljesen feleslegesen megnövelik a menetidőt, cserébe csak drágítják a közlekedést! (Szlovéniában már megszüntették ezeket, helyette ott olyan matricás rendszer van, mint Ausztriában. Amíg Szlovéniában 15 Euro (kb. 4800.- Ft) egy hétnapos matrica, addig a magyar határtól Puláig terjedő autópálya díj horvát területen csak oda(!) 186 Kuna, azaz 8500. Ft! Ez magyarul azt jelenti: egy hetes nyaralás esetén, csak az autópálya használata miatt Letenyétől Puláig és vissza 17000.- Ft-ot, Szlovénián keresztül szintén Puláig és vissza 9400.- Ft-ot kell kifizetni!) A fizetős kapuk megszüntetése viszont azzal jár, hogy több ezer ember veszíti el egyszerre munkahelyét, és feltehetően jelenleg nincs hol elhelyezkedniük! Pedig megoldás lenne! Horvátországban szinte minden adott a turizmus felfejlesztésére! Mindössze ki kellene bővíteni a jelenleg bányászbéka szintje alatti szolgáltatások körét, a rabló módszereket meg kellene szüntetni és törekedni kellene az egész évben jól működő turisztikai célpontok megteremtésére.

Az tartósan nem megy, hogy büntetlenül, – a pár hónapos szezon alatt – megtévesztéssel, csalással, ha úgy tetszik, rablással egyeseknek össze lehet szedni az egész éves megélhetést garantáló bevételt! Hol vannak az ottani hatóságok ilyenkor? Mikor ébrednek fel?

Madarász László