Kamarás István Opre

Kapcsolat Katalónia, Erdély és a cigány népszavazási kezdeményezés között

Az utóbbi napok történései miatt fokozott figyelemmel kísértem végig a 100. kormányinfót. Legfőként Katalónia elszakadásával kapcsolatos kormányálláspont érdekelt, elsősorban azért, mert az Opre Roma Cigány Demokrata Néppárt 2017. szeptember 27. –én az alábbi népszavazási kezdeményezést juttatta el a Nemzeti Választási Bizottsághoz: „AKARJA-E ÖN AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ROMA TARTOMÁNY ELNEVEZÉSŰ TERÜLETI AUTONÓMIA LÉTREJÖTTÉT BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN, SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG, NÓGRÁD ÉS HEVES MEGYÉKBEN?” (Forrás: http://www.valasztas.hu/hu/nvb/734/734_4.html )

Nem csalódtam, Lázár Jánosnak feltették az alábbi kérdést: „Ha a katalánhoz hasonló függetlenségi mozgalom indulna Erdélyben, akkor egy ilyen eseményt román belügynek tekintene-e a magyar kormány? A válasz: „Hagy ne nyilatkozzak Katalónia ügyében!” … „Ami Spanyolországban történik, abban a magyar kormány nem kíván állást foglalni.” Megnézhető: http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/videok/kormanyinfo-100-a-kotelezo-kvota-megbukott kb.: 2:14:55-től. Lázár János rendkívül diplomatikus választ adott a feltett kérdésre, de nem is igazán volt más választása, ha a magyar országvezetés ismételten nem akar beletenyerelni egy számára a későbbiekben akár kínossá is válható belügybe, mint tette ezt az első Orbán kormány (1998.07.06. – 2002.05.27) idején Szerbiával szemben! Feltételezhetően a kormány Magyarország egységének megőrzése miatt kényszerül most hallgatni Katalónia ügyében, hiszen ha elismerné az ottani függetlenségi törekvések jogosságát, alapot adna arra is, hogy Hazánkat egy újabb Trianonnak tegye ki, a cigányság „jóvoltából”!

Röviden elevenítsük fel a Szerbia elleni agresszió magyar vonatkozásait:

Az 1990 –es évek végén az albán szeparatizmus megerősödött és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg tömegesen hajtott végre terrorakciókat a tartomány elszakadása érdekében! Szlobodan Milosevics, akkor még Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (tagok: Szerbia és Montenegró) államfője a rend helyreállítása érdekében kemény rendőri-katonai akciókkal válaszolt. Viszont csak ez utóbbinak volt nemzetközi visszhangja, míg az albán atrocitásoknak nem! Végül is 1999 januárjától megkezdődtek a tárgyalások ENSZ csapatok telepítésére, amit a szerbek is elfogadtak. Végül meglepetésre, az egyezményhez olyan kiegészítést csatoltak amerikai javaslatra, mely Szerbiát gyakorlatilag NATO által megszállt országgá tette volna. Ez a függetlenség feladását jelentené, így elfogadni nem lehetett! Ezek után a NATO 1999. március 24.-én – ENSZ felhatalmazás nélkül – bombázni kezdte Szerbiát! Az Orbán kormány a NATO számára engedélyezte a magyar légtérhasználatot, a taszári és ferihegyi repülőtereink használatát (tartalék repülőterek: Kecskemét és Pápa), valamint az agresszoroknak lehetőséget biztosított a honvédség kommunikációs berendezéseinek igénybevételére is! (határozat szövege) Dr. Bimbó József szerint: „Voltak azonban jelei annak, hogy a magyar kormányzat nemcsak teljesíti, amit a NATO-parancsnokságok kértek, hanem megkísérelték azokat túlteljesíteni. Némely körök részéről kérés nélkül is hajlandóság mutatkozott a harci cselekményekben való esetleges magyar részvételre (egyes sajtóhírek szerint ilyen tapogatózás történt, de azt a NATO-parancsnokság nem fogadta el),…”. Vagyis az akkori magyar kormány –NATO tagság (belépés: 1999.03.12.) ide, vagy oda – aktívan beavatkozott a vele szomszédos állam belügyébe, melynek az lett az eredménye, hogy Koszovó – amit a szerbek bölcsőjüknek tekintenek – független állam lett, vagyis kiszakadt az anyaországból! (Ez olyan, mintha nekünk az EU követelésére végleg át kellene adnunk a Pilist, Esztergomtól Visegrádig, beleértve Attila – hajdani nagykirályunk várát Fehérvárt, amit a korabeliek németül Etzelburgnak neveztek – a muszlim “menekülteknek”!) Ezt a függetlenséget el is ismerte a 2. Gyurcsány kormány idején Magyarország, 2008.03.19.-én. (Talán nem csoda, hogy Szerbia pert fontolgat Hazánk ellen is, a NATO bombázások miatt!)

További problémák:

Az első Orbán kormány Szerbia bombázásához való hozzájárulásával mintegy segítséget adott az iszlám európai terjeszkedéséhez! Ugyanis Albánia – mely elviekben ateista ország – lakossága nagyobbrészt szunnita muzulmán! Így nem csoda, hogy Koszovó lakosságának 90%-a szintén szunnita muzulmán, köszönhetően az EU és az USA által hallgatólagosan eltűrt, koszovói albán nemzetiség etnikai tisztogatásainak! Mára, a háborúban megsemmisült mecsetek helyett, a szaúdi vahhábita (legszélsőségesebb iszlám ág) támogatással ezek a mecsetek újra épültek, illetve épülnek ma is! (Nem tartozik közvetlenül a tárgyhoz, de pár héttel ezelőtt Bosznián keresztül vezető utam során személyesen tapasztaltam, hogy vadonatúj mecsetek állnak ott is minden nagyobb településen! Megjegyzem: egyformák, tehát úgy tűnik pénzt nem kímélve típusterv alapján sorozatban készülnek. Ki lehet találni, hogy az ottani mecsetek építését melyik arab állam finanszírozhatja?)Mecset Boszniában

– Spanyolország és pl. Románia is, a mai napig nem ismerték el Koszovó államiságát, tartva attól, hogy az országokban élő kisebbségek szintén függetlenségi törekvésekkel állhatnak elő! Mint ahogy a Katalánok már évek óta lebegtetik az elválást a spanyol államtól, úgy Románia szempontjából fennáll annak a lehetősége; a viszonylag gazdag Erdély – román vezetés alatt(!) – is elszakadna a Bukaresti vízfejtől! Ez utóbbi törekvések csak felerősödhetnének, ha a „Nagy Románia” (a szegény Moldávia beolvasztásának) terve a megvalósulás stádiumába lépne.

– Nekünk meg itt van a Cigány Néppárt népszavazási kezdeményezése! Már évekkel korábban is szóba került roma berkekben Észak-kelet Magyarország és a Felvidék (Szlovákia) egyes területeiből létesülő önálló cigány állam megvalósítása, így a területi autonómia úgy látszik az első – demokratikusnak látszó – lépés lehet egy újabb Trianon felé! Sajnos ezt elviekben (politikailag) lehetővé tette az Orbán és Gyurcsány által vezetett Magyarország, Koszovó kapcsán tett cselekedetei! Csak önmagát hitegeti az, aki kizárólag nevetne a dolgon, annak okán, hogy egy „cigányország” úgy sem lenne életképes! Azt kell, mondjam: ez nem feltétlen igaz! Akadhat majd olyan arab gazdasági erő, aki látszólag hittérítési célból, valójában az európai nemzetek megosztásának szándékával, de finanszírozná ezt a bábállamot! Ha “egy tál lencséért” cigány szavazatokat lehet venni, vajon mennyibe kerülne, hogy muszlimmá váljanak?

Belpolitikai következtetések:

Orbán nagyot hibázott akkor, amikor támogatta az amerikaiak törekvését Koszovó elszakítására! Ennek hatása lehet Magyarország jövőbeni esetleges felosztására is, de közvetlen következménye az iszlám balkáni terjedése! Ezt nem ellensúlyozza a déli határon húzódó kerítés felállítása, amit amúgy csak helyeselni tudok! Viszont egyéb cselekedetei miatt, már nem tudok hinni Orbánnak! Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a miniszterelnök az utóbbi időben túlontúl szívesen jár Erdélybe, ami a román vezetésnek nem feltétlen tetszik! Könnyen elképzelhető, hogy az az állam, melynek számolnia kell a székelyek – történelmileg is teljesen jogos – autonómia követelésével, állhat az Opre népszavazási kezdeményezése mögött, vice versa alapon! Orbán, sajtó által feltételezett cigány származása, Farkas Flóriánért való kiállása, stb. ugyanakkor meredek feltételezéseket gerjeszthet, hiszen az Opre Roma szervezet működésének, programjának, anyagi hátterének átfogó vizsgálatát máig nem rendelte el, mint ahogy Farkas Flórián sincs a rácsok mögött! Orbán, “cigány” mentalitása miatt, a választási kampányban bizonyára megkísérli egymás ellen fordítani a különböző roma szervezeteket, újabb milliárdos támogatásokat ígérve nekik. Az adóforintjainkból! Ezzel azonban legfeljebb egy pirruszi győzelmet könyvelhet el, mely a jelenlegi miniszterelnök politikai túlélését jelentheti ugyan, de hosszabb távon végzetessé válhat a magyarság számára! Emlékezzünk! 2011 első felében Magyarország először látta el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait. Orbán akkor az unió romastratégiájának kidolgozását és elfogadtatását jelölte meg elnöki tevékenységünk egyik prioritásának! Azóta temérdek magyar adóforint vándorolt a különböző roma felzárkóztatási programok feneketlen zsákjába, minden eredmény nélkül! Az eredménytelenségnek mégis van eredménye: egyfelől a FIDESZ újabb választási győzelme és a 3. Orbán kormányzat megalakulása, másfelől újabban a cigányság területi autonómia igénye! Kellet ez nekünk?

Ha Magyarországot a FIDESZ meg kívánja tartani egységes és viszonylag független államnak, elhibázott, átgondolatlan lépései miatt Orbánnak mennie kellene! Helyette jöhetne pl. Lázár, aki a szerbiai bombázások idején még nem sározta be magát, hiszen akkoriban „csak” országgyűlési képviselő volt. Talán Ő nem habozna megvizsgáltatni az Opre Roma Cigány Demokrata Néppárt pénzügyi hátterét, és kiderülhetne áll-e más állam, a szervezet területi autonómiai elképzelése mögött? Feltehetően szigorúbban ellenőriztetné a romák felemelkedésére szánt pénzek felhasználását is.

Még talán nem késő!

lásd még: Kamarás István interjú

Madarász László

Nyitókép: Kamarás István Opre Roma Cigány Demokrata Néppárt elnöke (YouTube)

Tovább

nyergestető

A magyar történelem Thermopülai csatája

Tuzson János őrnagy és 200 székely katonája fejébe vette, hogy a Csíkszereda felé előrenyomuló többezres orosz hadtestet megállítja az utolsó, stratégiailag védhető ponton. A Nyergestetőn.

 

Talán nem túlzok, ha azt mondom: kevés olyan ókori esemény van, amelyre iskolai tanulmányainkból szinte mindannyian emlékszünk. Leonidász király és 300 spártai katonájának a Thermopülai-szorosban véghez vitt hősi cselekedete ezen kevesek közé tartozik. Meglehet a többség még az „Itt nyugszunk. Vándor vidd hírül a spártaiaknak: / megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” sírversre is emlékszik. Az azóta eltelt évszázadok során számtalan képzőművészeti, irodalmi alkotás dolgozta fel a Thermopülai ütközetet. Néhány évvel ezelőtt még hollywoodi szuperprodukció is készült a csatáról. Pedig, ha úgy nézzük, nem történt más ott, mint 300 spártai – árulás révén – elvesztett egy csatát a hazájukat fenyegető perzsák ellen.

Aztán mégsem a győző lett a győztes. A szorosban csatát vívó spártaiakra ma az egész világ, mint hősökre emlékszik. A perzsa hadsereg meg eltűnt a történelmi emlékezet süllyesztőjében. Ha azt mondom, Nyergestető, talán csak nagyon keveseknek jut eszükbe bármi is. Bevallom férfiasan, tavaly nyárig nekem sem mondott semmit ez a földrajzi név. Az anyaországban nem tanulunk róla, a köztudatban pedig nincs benne a Háromszéki- és a Csíki-medencét összekötő átjáró neve. Mi az amiért Sólyom László köztársasági elnök, dacolva a román kormányzat és a hatóságok rosszallásával, mégis elmegy oda? Mi is történt ott 160 évvel ezelőtt?

nyergestt4Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utolsó napjaiban vagyunk. 200 ezres orosz haderő lépi át az ország keleti határát. Bem tábornok, az erdélyi magyar csapatok vezetője döntő vereséget szenved Segesvárnál. Mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, ekkora túlerő ellen nem lehet felvenni a harcot.

Konok emberek a székelyek, ha valamit elhatároznak, a világ minden kincséért sem tágítanak tőle. Ilyen volt a magyar szabadság ügye is. Tuzson János őrnagy és 200 székely katonája fejébe vette, hogy a Csíkszereda felé előrenyomuló többezres orosz hadtestet megállítja az utolsó, stratégiailag védhető ponton. A Nyergestetőn.

nyergestt2Nyergestető a Háromszéki-medencét és a Csíki medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. A 895 m magasságban lévő nyereg, hágó az utolsó védhető hely az Ojtozi-szoroson áttörő csapatok ellen. Számtalan véres ütközet helyszíne volt tatár és török beütésekkor.

A sokszoros túlerőben lévő orosz sereg nem bírt a székelyekkel. Tuzson János honvédei 1849. augusztus 1-jén többször is visszaverték az orosz támadást. Mígnem egy román pásztor a védők hátába vezette az ellent.

Kányádi Sándor Nyergestető című versében így ír erről: „Végül csellel, árulással / délre körülvették őket, / meg nem adta magát székely, / mint a szálfák, kettétörtek. / Elámult az ellenség is / ekkora bátorság láttán, / zászlót hajtva temette el / a hősöket a hegy hátán.”

 

Kányádi Sándor: Nyergestető

A néhai jó öreg Gaál Mózesre,
gyermekkorom regélőjére is emlékezve
Csíkországban, hol az erdők
zöldebbek talán, mint máshol,
ahol ezüst hangú rigók
énekelnek a nagy fákon,
s hol a fenyők olyan mélyen
kapaszkodnak a vén földbe,
kitépni vihar sem tudja
másképpen, csak kettétörve,
van ott a sok nagy hegy között
egy szelíden, szépen hajló,
mint egy nyereg, kit viselne
mesebeli óriás ló.
Úgy is hívják: Nyergestető;
egyik kengyelvasa: Kászon,
a másik meg, az innenső,
itt csillogna Csíkkozmáson.
Nemcsak szép, de híres hely is,
fönn a tetőn a nyeregben
ott zöldellnek a fenyőfák
egész Csíkban a legszebben,
ott eresztik legmélyebbre
gyökerüket a vén törzsek,
nem mozdulnak a viharban,
inkább szálig kettétörnek.
Évszázados az az erdő,
áll azóta rendületlen,
szabadságharcosok vére
lüktet lenn a gyökerekben,
mert temető ez az erdő,
és kopjafa minden szál fa,
itt esett el Gál Sándornak
száznál is több katonája.
Véres harc volt, a patak is
vértől áradt azon reggel.
Támadt a cár és a császár
hatalmas nagy hadsereggel.
De a védők nem rettentek
– alig voltak, ha kétszázan -,
álltak, mint a fenyők, a harc
rettentő vad viharában.
Végül csellel, árulással
délre körülvették őket,
meg nem adta magát székely,
mint a szálfák, kettétörtek.
Elámult az ellenség is
ekkora bátorság láttán,
zászlót hajtva temette el
a hősöket a hegy hátán.
Úgy haltak meg a székelyek,
mind egy szálig, olyan bátran,
mint az a görög háromszáz
Termopüle szorosában.
Nem tud róluk a nagyvilág,
hőstettükről nem beszélnek,
hírük nem őrzi legenda,
dicsőítő harci ének,
csak a sírjukon nőtt fenyők,
fönn a tetőn, a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő
egész Csíkban a legszebben.
(1965)

Írta:  Szathmáry

Forrás: magyarmegmaradasert.hu

 

Tovább