Helikopterek

Újabb adag amerikai helikopter érkezik Európába

Huszonnégy Apache helikopter érkezik Németországba az “Operation Atlantic Resolve” részeként, melynek célja, hogy “elrettentse Oroszországot az Európa elleni agressziótól”.

Újabb csoport Apache helikopter érkezett Németországba a hét folyamán az “Operation Atlantic Resolve” rotációjának részeként – derült ki a Stars and Stripes magazin beszámolójából. A művelet célja, hogy “elrettentse Oroszországot az Európa elleni agressziótól”. A lap által idézett Cain Baker ezredes elmondása szerint az USA egész Európában meg akarja erősíteni katonai jelenlétét, és elrettentő erővel akar jelen lenni az európai országokban.

Korábban, október elején kétezer amerikai katona és 89 helikopter érkezett Belgiumba, köztük CH-47 Chinook, UH-60 Black Hawk, HH-60 Black Hawk és AH-64 Apache helikopterek.

A beszámoló szerint a Texasból érkező divízió tagjai és az újabb Apache helikopterek Illesheimben (Németország) állomásoznak majd, de kisebb csoportokban elkezdik őket továbbküldeni Lettországba, Lengyelországba és Romániába.

Az amerikai lap említi, hogy a NATO újonnan akadályként tekint a nemzetállamokra, mert a NATO-tagállamok saját hivatalai egyben adminisztrációs akadályt is jelentenek, ha az amerikai katonák át akarnak vonulni Európán. Az észak-atlanti szövetség emiatt egy saját

“katonai schengen-övezetet” akar létrehozni, ami garantálná az amerikai fegyveres erők szabad mozgását Európában.

Értelemszerűen, eközben az európai fegyveres erők nem lehetnek jelen az Egyesült Államok területén, tehát ez egy teljesen egyoldalú megszállás szövetségi viszony.

A lapnak nyilatkozó amerikai vezető kijelentette; “azt szeretnénk elérni, hogy képesek legyünk egyik országból eljutni a másikba az ehhez jelenleg szükséges temérdek papírmunka nélkül”.

A lap szerint a NATO számára egy további probléma, hogy miután a helikoptereket nagy nehezen eljuttatták Kelet-Európába, további problémát jelent a javítás és üzemanyag-utánpótlás.

Ugyanakkor, az amerikaiak az “orosz veszélyre” hivatkozva behozott helikoptereket rendszerint nem az “orosz veszély” miatt hozzák, hanem néhány hónap után megpróbálják eladni valamelyik térségi országnak. Ilyenkor a magyarországi sajtóban is menetrendszerűen megjelennek az amerikai lobbisták által megrendelt reklámcikkek, miszerint most éri meg használt amerikai helikoptert venni – a hatóságok pedig véletlenül sem merik kivizsgálni, hogy az újságírók milyen kapcsolatok hatására írnak ilyen anyagokat és ezt esetleg nem külföldi anyagi juttatásokért cserébe teszik-e.

Forrás: Hídfő

Tovább

szír nő

Van még kérdés? Egy arab nő vallomása.

Enrica Ventura riportját, amely a Libero Quotidiano olasz napilap 2016. 10. 16-án számában jelent meg, a Blogstar olaszországi tudósítója fordította le.

 Fatimával egy pizzériában találkozom a Piazza Navona közelében, ott  ebédelünk. Ő egy barátom nagynénje. 42 éves, férjezett, 4 gyermek anyja, és egy azon sok ezer bevándorló közül, akiket az elmúlt évben Németország befogadott. Ő már megkapta a menekült státuszt. Most elmeséli, hogyan érzi ott magát.

– Szíria melyik részéról menekültél?

-Nem vagyok szíriai menekült. Szíriai vagyok, de Irakban, Erbil városában éltem. A férjem iraki. A zónában, ahol a város van, nincs háború. Az ország többi részéhez képest nyugodt hely, mert Kurdisztánban található. A problémát inkább az jelenti, hogy kevés a munka, ezért döntöttünk úgy, hogy Európába jövünk.

– Többesszámban beszélsz. Kivel jöttél el Irakból?

– A férjemmel és a négy gyermekemmel. Körülbelül 3 hónapig Isztambulban laktunk, ahol egy lakást béreltünk. Összesen 10.000 dollárt költöttünk.

– Törökországból Görögországba mentél?

– Nem. A bolgár nagykövetségen adtam be a menedékkérelmemet. Elkérték az adataimat és ujjlenyomatot is vettek tőlem.

– Akkor miért nem ott kaptad meg a státuszt?

– Mert amikor 2015 augusztusának végén Angela Merkel azt mondta, hogy Németországban minden szíriai menekültet befogadnak, azokat is, akik már egy másik európai uniós országban regisztráltak, úgy döntöttem, megyek.

– Hogyan utaztál?

– Szerencsés voltam. Bulgárián át jöttem, mert arra kevesebb menekült ment, mint Görögország felé. Így Románián, Magyarországon, Szlovákián és Ausztrián keresztül jutottam el Münchenbe. Magyarországon nagyon sokszor igazoltattak, de végül sikerült átjönnöm rajta.

– Sokba került?

– Eléggé. 2000 euró volt.

– Ezt a sok pénzt hogyan szedted össze?

– Sok mindenünk van Erbilben. Mi nem vagyunk szegények, mint akik a török, libanoni, jordán menekülttáborokban vannak.

– A gyerekeid?

– Ők és a férjem újból Erbilben vannak, ahol beadták a családegyesítési kérelmet. Csak én jöttem, mert én szíriai vagyok. Amikor Németországba jutottam, és is azonnal elindítottam a családegyesítési eljárást, hogy ők is jöhessenek. Azért tettünk így, mert úgy gondoljuk, hogy az asszonyok kérelme elsőbbséget élvez.

– Amikor Németországba értél mi történt?

– 3 hónapot töltöttem egy befogadóközpontban, azután kaptam egy lakást Hamburgban, amit egy másik szíriai asszonnyal osztok meg. De amint megérkezik a férjem a gyerekekkel, kérek egy nagyobb házat kerttel és átköltözünk Berlinbe, mert a sógorom, aki az egész családjával jött, ott van.

– Hogy tartod el magad?

– Kb. 500 euró segélyt kapok havonta. A lakásbérlet, a rezsi, az egészségügyi ellátás és a tömegközlekedés fizetve van, azaz nekem nem kerül semmibe. Így mindig tudok pénzt félretenni és küldeni Irakba.

– Nem drága az élet Németországban?

– Nem tudom. Nem járok német üzletekbe, inkább a törököket választom. Török a szupermarket, a halal (muzulmán vallás szerint vágó) hentes, az outlet, ahol a ruháimat veszem, sőt még a kozmetikusom is. Nekem nem hiányzik itt semmi.

– De ha csak törökökhöz jársz, akkor nem lett volna egyszerűbb, ha Isztambulban maradsz?

– Isztambul nekem nagyon tetszik, Németország nem annyira. Csakhogy a német állam jól fizet a menekülteknek, míg Törökország kevésbé.

– És a nyelv?

– Egy munkaügyi központ által szervezett iskolába járok, mert kötelező. Ha nem jelensz meg, nem kapsz segélyt. Így nem hiányozhatok, különben keresni kezdenek. Most is csak azért vagyok Rómában, mert Hamburgban szünet van.

– Elmagyaráznád, hogyan utazgathat Európában egy menekült?

– Minden papírom megvan. Azonnal megkaptam az állandó lakcímemet igazoló kártyát és a személyi igazolványomat. Nézd, pont olyan mint a tiétek. Rózsaszínű és le van fóliázva. Rajta vannak az adataim, és hogy menekült vagyok. Ezzel kaptam egy útlevelet.

– És ezzel utazol mindenhová?

– Persze. Ezzel egész Európában, az egész schengeni övezetben szabadon mozoghatok. Sehol sem ellenőriznek. Amióta van ez az útlevelem elmehetek Londonba, Párizsba, vagy ahová tetszik. Elég ha nem bukom le.

– Azaz?

– Nem hagyhatjuk el Németországot több, mint 21 napra. De én egy kicsit vissza akarok menni Erbilbe is. Ha észreveszik, hogy hosszabb időt voltam távol, abból probléma lehet.

– Mit szeretnél dolgozni Németországban?

– Semmit. Amint meglesz a családegyesítés, otthon maradok. Dolgozni a férjem fog, de csak feketén, mert ő is segélyt fog kapni, és én is tovább kapom.

– Nem félsz, hogy gyerekeidnek nem sikerül integrálódni?

– Mivel ingyenes, ezért iskolába járni fognak. Egyébként velünk lesznek, szíriaiak között. Ők nem fognak változni, Németország viszont annál inkább.

– Mit akarsz ezzel mondani?

– Hiszem, ha Allah ennyi hívét ide és Németországba küldi, az azért van, hogy muzulmánná tegyük ezeket az országokat. Inshallah!

Forrás: balrad.com

Tovább